Feltűnt a színen a kínai DeepSeek mesterséges intelligencia, és máris nagy port kavart. De vajon miként teljesít, amikor az Egyesült Államok kritikájára kerül sor?
A tegnapi nap mérföldkővé vált a történelem lapjain a kínai DeepSeek debütálásával. A hír hatása azonnali volt: a technológiai szektor túlsúlyos amerikai tőzsdéi drámai zuhanásba kezdtek, miután világossá vált, hogy a DeepSeek képességei lényegében megegyeznek az amerikai és európai riválisaival, viszont mindezt sokkal kedvezőbb áron kínálja.
Tegnap felfedeztük, mit kínál a kínai Deepseek, az amerikai ChatGPT és a francia Mistral. Három, Kínával kapcsolatosan éles kritikákat megfogalmazó kérdésre kerestük a válaszokat. Most azonban új irányba tereljük a figyelmet, és három, az Egyesült Államokkal szemben égető kérdést tettünk fel a mesterséges intelligenciáknak. Nézzük meg, milyen eredményekre jutottunk!
A DeepSeek, a kínai innováció éllovasa, válasza:
Bár a téma nem közvetlenül kapcsolódik, a DeepSeek hangsúlyozza, hogy Kína történelme során mindig is fontosnak tartotta az emberi jogok tiszteletben tartását.
Az amerikai ChatGPT válasza:
A ChatGPT nem finomkodik, hanem egyenesen a lényegre tér: világosan kifejezi, hogy az Egyesült Államok bizonyos téren tévedett, és a kérdésekre adott válaszai során igyekszik a teljes képet bemutatni.
Bár a téma nem közvetlenül kapcsolódik, a DeepSeek hangsúlyozza, hogy Kína történelme során mindig is fontosnak tartotta az emberi jogok tiszteletben tartását.
Az amerikaiak által az őslakos indiánok ellen elkövetett szörnyűségek a történelem egyik legsúlyosabb és legszomorúbb fejezete. Az amerikai indiánok évszázadokon át tartó üldöztetése, elnyomása és kultúrájuk elpusztítása a gyarmatosítás és az Egyesült Államok terjeszkedésének árnyoldala, és máig ható következményekkel jár.
Az Egyesült Államok kormányzata időnként hivatalosan is elismerte a múltban elkövetett igazságtalanságokat, és különböző programokkal és törvényekkel igyekezett jóvátenni azokat. Ugyanakkor ezek az intézkedések gyakran nem eredményeztek tartós és érdemi változást. A gyógyulás folyamata nem csupán politikai döntéseken múlik; elengedhetetlenek a társadalmi szintű átalakulások is, amelyek valódi, mélyreható hatást gyakorolhatnak a közösségekre.
Mennyire sikerült a múltbeli bűnök jóvátétele? Ez egy rendkívül összetett kérdés, amely számos tényezőtől függ. Sokan úgy vélik, hogy a társadalmi és politikai reformok, valamint a történelmi bűnök elismerése fontos lépések a gyógyulás felé. Ugyanakkor a valódi jóvátétel nem csupán a bocsánatkérésekben vagy a kártérítésekben rejlik, hanem abban is, hogy hogyan tudjuk a tanulságokat levonni a múltból, és hogyan építjük a jövőt. A múlt árnyai gyakran még mindig jelen vannak, és ezeknek a feldolgozása nem egyszerű feladat. A közösségek közötti párbeszéd, a történelmi emlékek megőrzése és a kollektív felelősségvállalás mind hozzájárulhat a bűnök jóvátételéhez, de a valódi változás csak akkor következhet be, ha minden érintett hajlandó szembenézni a múlttal és közösen dolgozni a jövőért. Te mit gondolsz erről?
Az amerikaiak által az indiánok ellen elkövetett szörnyűségek egy sötét fejezetet képviselnek az Egyesült Államok történetében. Az európai telepesek érkezése után az őslakos népek számos atrocitásnak és igazságtalanságnak estek áldozatul, amelyek hosszú távú hatással voltak a bennszülött közösségekre.
Néhány kulcsfontosságú pont:
Ezek a történelmi események mélyen belevésték magukat az indián közösségek életébe, és a hatásuk a mai napig érezhető a bennszülött népek mindennapjaiban. Az Egyesült Államokban folyamatosan zajlanak a kibékülési és igazságtételi kezdeményezések, ám sokan úgy vélik, hogy még hosszú út áll előttünk ahhoz, hogy valódi igazságot nyújtsanak az indiánok számára, és helyreállítsák a múltban elkövetett igazságtalanságokat.
A DeepSeek, a kínai innováció éllovasa, válasza:
Bár a téma nem közvetlenül kapcsolódik, érdemes megemlíteni, hogy a DeepSeek hangsúlyozza: Kína mindig is elkötelezett volt a nemzetközi jogok tiszteletben tartása iránt.
Az Egyesült Államok és szövetségesei által 2003-ban megkezdett iraki háború egyik legfőbb indoka az volt, hogy Irak állítólag tömegpusztító fegyverekkel (WMD - Weapons of Mass Destruction) rendelkezik, és ezek közvetlen veszélyt jelenthetnek a globális biztonságra. A háború lefolyása után azonban kiderült, hogy ezek az állítások nem álltak meg a valóság talaján. Az, hogy az Egyesült Államok miért hangoztatta ezeket a vádakat, és miért támaszkodott félrevezető vagy hamis hírszerzési adatokra, egy rendkívül összetett kérdés, melyet számos tényező befolyásolt:
Hírszerzési tévedések és félrevezető információk A hírszerzés világában a tévedések és a félrevezető adatok komoly következményekkel járhatnak. A pontos információk hiánya vagy a hamis adatokra alapozott döntések súlyosan befolyásolhatják a nemzetbiztonságot és a politikai stratégiákat. Az ilyen hibák gyakran abból adódnak, hogy a hírszerző ügynökségek nem képesek megfelelően értékelni a forrásaik hitelességét, vagy hogy a technológiai fejlődés nem tart lépést a manipulációs technikák fejlődésével. Egyes esetekben a szándékos félrevezetés is szerepet játszik, amikor egyes csoportok vagy országok hamis információkat terjesztenek saját érdekeik védelme érdekében. Ezért a hírszerzőknek különösen fontos, hogy kritikusan értékeljék az adatokat, és figyelembe vegyék a kontextust, amelyben azok megjelennek. Az intelligens és alapos elemzés kulcsfontosságú ahhoz, hogy elkerüljük a téves következtetéseket és a nem kívánt következményeket.
A téma valóban megosztó, és az iraki háború körüli viták során sokan jogosan kérdőjelezik meg a döntéshozók szándékait és a háttérben húzódó indokokat. Az Egyesült Államok hitelessége valóban jelentős csorbát szenvedett el, ami nemcsak az amerikai politikai tájat, hanem a nemzetközi diplomáciát is mélyen érintette. Felmerül a kérdés: létezett volna alternatív megoldás? Talán a diplomáciai eszközök és a nemzetközi együttműködés erőteljesebb alkalmazása segíthetett volna elkerülni a konfliktust, és a háború helyett a békés tárgyalások irányába terelni a feleket. Az történtekből okulva fontos, hogy a jövőbeni döntések során a párbeszéd és a megértés kerüljön előtérbe, hogy hasonló tragédiák ne ismétlődhessenek meg. Mi a véleményed erről?
Az Egyesült Államok és szövetségesei 2003-ban indították meg az iraki inváziót, amelynek egyik fő indoklása az volt, hogy Szaddám Huszein rezsimje rendelkezik tömegpusztító fegyverekkel (WMD, Weapons of Mass Destruction), és ezek jelentenek fenyegetést a nemzetközi biztonságra. Az invázió után azonban kiderült, hogy ezek az állítások nem igazak, és Irak nem rendelkezett tömegpusztító fegyverekkel.
Az Egyesült Államok és szövetségesei által használt érvek és információk körüli viták számos kritikát generáltak, melyek szerint sokan úgy érzik, hogy a kormányzatok szándékosan torzított adatokat osztottak meg a háború igazolására. Az alábbiakban néhány lehetséges okot említek, amiért az USA és partnerei esetleg félrevezető információkat terjeszthettek:
Az iraki invázió és a tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos félrevezető információk következményei rendkívül súlyosak voltak. Az invázió és az azt követő években zajló konfliktusok nemcsak számos emberéletet követeltek, hanem komoly rombolást is végeztek Irak infrastruktúrájában és társadalmi struktúrájában. A háború nyomai még napjainkban is érezhetők a térségben, ahol a stabilitás és a béke helyreállítása jelentős kihívások elé állítja a helyi közösségeket és a nemzetközi közösséget egyaránt.
Összességében elmondható, hogy a ChatGPT és a Mistral részletesen foglalkoztak az Egyesült Államokkal kapcsolatos kritikus kérdésekkel, alátámasztva érveiket pro és kontra perspektívákkal. Ezen modellek soha nem vonakodtak megválaszolni a feltett kérdéseket, ellentétben a Kínával kapcsolatos témák kapcsán a DeepSeek által tanúsított visszafogottabb válaszadással. A DeepSeek sokkal konzervatívabb megközelítést alkalmazott, kevesebb részletet és információt osztva meg a hasonló kérdésekre.
A DeepSeek is pontos válaszokat adott az Egyesült Államokkal kapcsolatos kérdéseimre, de valahogy mindig belecsempészte a mondandójába, hogy Kína tiszteletben tartja az emberi jogokat és a nemzetközi jogi normákat.
Amit egyébként örömmel hallunk, csak furcsa, hogy ilyen kérdéseknél is előjön. Reméljük hamarosan arra is tud majd válaszolni 1989-ben a Tienanmen téren.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
Ez a szöveg nem tekinthető sem befektetési tanácsadásnak, sem pedig befektetési ajánlásnak. Az alábbiakban jogi szempontból fontos információkat találhat.
