Az európai tőzsdék után az amerikai piacok is drámai eséssel indítják a hétfőt.
Trump által bevezetett "viszontvámok" következményeként világszerte drámai tőzsdei esések következtek be, miközben a globális vámháború kockázata is jelentősen megnövekedett.
Hétfő délután, magyar idő szerint fél négykor, megnyitották kapuikat az amerikai tőzsdék, és a legfontosabb indexek itt is folytatták a múlt héten elkezdődött esést. Ennek hátterében Trump által bejelentett, szinte minden országot érintő vámintézkedések állnak, valamint a globális gazdasági lassulás miatti fokozódó aggodalmak.
A bejelentések utáni első hétfőn nagyon zuhatnak az elsőként nyitó ázsiai tőzsdék is, de hasonló volt a helyzet Európában is, igaz, kora délutánra enyhült a pánik - írja összefoglalójában a hvg.hu.
A reggeli órák mélyrepülése után a legfontosabb európai pénzpiacokon némiképp javult a hangulat. A londoni tőzsde fő indexe, az FTSE-100, amely másfél éves mélyponton nyitott, magyar idő szerint háromnegyed egy körül már "csupán" 3,8 százalékos mínuszban állt. Ugyanakkor továbbra sem volt egyetlen olyan részvény sem, amelynek árfolyama magasabbra emelkedett volna a péntek esti záróértékhez képest.
Magyarország pénzpiaci szakemberei ismét aktívan részt vesznek a szakmai párbeszédben: a Gazdasági Kamarák Egyeztető Fórumán, amelyről Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter számolt be hétfőn, a legjelentősebb hazai érdekvédelmi szervezetek mellett a tárcavezető külön meghívta a legnagyobb külföldi tulajdonú magyar vállalatok képviselőit is, reagálva a Trump által bejelentett vámintézkedésekre. Az ülésen jelen voltak olyan neves cégek, mint az Audi, a Mercedes, a BMW, a Bosch, a DENSO és a GE. A megbeszélés fókuszában így természetesen az amerikaiak által bevezetett vámok álltak.
Az európai gazdasági helyzetet tekintve, a Sentix GmbH gazdaságkutató intézet legfrissebb adatai szerint az euróövezeti befektetői hangulatindex áprilisra drámai mértékben, 2023 októbere óta a legalacsonyabb szintre csökkent. Ez a jelentős gyengülés a szakértők által előrejelzettnél is markánsabb volt, és a háttérben természetesen a Trump által kezdeményezett vámháború áll.
Németországban jelentős hangulatromlás figyelhető meg, mivel a német befektetői bizalmat jelző konjunktúraindex drámai módon mínusz 12,5 pontról mínusz 27,8 pontra csökkent. Ezen kívül a következő hat hónapra vonatkozó kilátásokat tükröző alindex is meredeken, 36,3 pontos eséssel mínusz 15,8 pontra süllyedt áprilisban, ami tavaly szeptember óta a legalacsonyabb szintet jelenti.
Bár Oroszország a világ java részével - köztük az általa lerohant Ukrajnával - szemben nem kapott büntetővámot Donald Trumptól, maga sem immunis az eszkalálódó kereskedelmi háború hatásaival szemben. Ugyanis a tőzsdékkel együtt múlt hét óta óriási esésben vannak a nagykereskedelmi nyersolaj-árak, a piacon irányadó amerikai WTI hétfőn benézett a hordónkénti 60 dollár alá, a valamivel rendre drágább norvég Brent pedig 63 dollárra ment le. Az orosz Ural olajról mostanában nehéz naprakész információkat szerezni, a Bloomberg mindenesetre azt írja, az is drasztikus áresést tapasztal, és 21 hónap eltelte után most először az 50 dollár per hordó szintet közelíti.
"A helyzetet rendkívüli figyelemmel követjük, hiszen jelenleg egy rendkívül viharos, feszültségekkel teli és érzelmileg megterhelt időszakot élünk át" - nyilatkozta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn az Interfaxnak. Hozzátette, hogy az orosz hatóságok azon fáradoznak, hogy csökkentsék a "nemzetközi gazdasági vihar" által rájuk nehezedő hatásokat.
Trump döntése jelentős hatással van számos amerikai nagyvállalatra, köztük az Apple-re is, mivel a legtöbb termékük Kínában készül, így az ottani gyártásból származó termékekre 34%-os vámot kell fizetni az elnöki intézkedés következtében. Ez a pluszköltség nyilvánvalóan befolyásolni fogja az Apple termékeinek árképzését. Azonban a vállalat már kidolgozott egy lehetséges megoldást: a gyártás áthelyezését Brazíliába, ahol csupán 10%-os vámot kellene figyelembe venniük – írja a 9to5Mac cikkére hivatkozva a lap.
Robert Habeck, a leköszönő német alkancellár és gazdasági miniszter szerint Elon Musk támogató megnyilvánulásai a transzatlanti vámmentes kereskedelmi rendszerrel kapcsolatban a milliárdos gyengeségeinek és félelmeinek tükröződései.
Musk szombaton Firenzében, jobboldali olasz politikai vezetők előtt osztotta meg elképzeléseit, hangsúlyozva, hogy azok a saját nézőpontját tükrözik. Az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti viszony azután vált igazán feszültté, hogy Trump bejelentette a 20%-os vámokat az EU-ra vonatkozóan. Habeck hétfőn, más politikai vezetőkkel együtt, arra ösztönözte az uniót, hogy reagáljon a helyzetre a legszigorúbb intézkedésekkel, például az amerikai nagy techcégek megadóztatásával - számolt be róla a Bloomberg.
A Bloomberg milliárdosindexe alapján Elon Musk vagyona az év eleje óta 130 milliárd dollárral csökkent. A Tesla részvényei december közepe óta drámai módon, a korábbi értékük felét elvesztették, míg Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban az autógyártó eladásai teljes mértékben összeomlottak.
Habeck szerint Musknak előbb Trumpot kellene rávennie a kereskedelmi háború leállítására, mielőtt bármiféle vámmentességről beszélne. "Ez nevetséges, és az egyetlen értelmezésem az, hogy most már látja: a saját cégei és akár egész gazdaságok is összeomolhatnak a káosz miatt, amit ők okoztak - ezért fél" - mondta Habeck.
