Az Európai Parlament kiemelten fontosnak tartja a jogállamiság elveinek érvényesítését a következő többéves uniós költségvetés keretein belül.

Európai Parlamenti Szavazás 2025. május 7-én - Kép: Philippe Stirnweiss / Európai Parlament / Európai Unió

Az Európai Parlament (EP) szerdán elfogadta az állásfoglalását a 2028-tól induló többéves uniós költségvetésről. A szövegnek nincs közvetlen következménye és még hivatalos javaslat sincs a büdzsére. Ezt az Európai Bizottság várhatóan nyáron teszi majd le az asztalra, miután februárban röviden vázolta az elképzeléseit. A szerdai állásfoglalással ugyanakkor az EP - aminek a beleegyezése ugyanúgy kelleni fog, mint egyhangúlag a 27 tagállami kormányé - már előre jelezheti, milyen javaslatot fogadna el szívesen.

A testület közleménye alapján szakítanának azzal a szokással, hogy az uniós bruttó nemzeti jövedelem nagyjából egy százalékát költsék el, mert ez szerintük nem elég az egyre több válság és kihívás kezelésére. Az Egyesült Államok szerepének visszaszorulásával az EP szerint a kiadásoknak kezelniük kell Oroszország Ukrajna elleni háborúját, a rendkívül kihívásokkal teli gazdasági és társadalmi helyzetet, a versenyképességi különbségeket, illetve a súlyosbodó éghajlatváltozást és a biológiai sokféleség válságát.

A képviselők javasolják, hogy a 2026-ig terjedő, egyszeri célokra szánt helyreállítási alap mögött álló hitel törlesztését különválasszák a költségvetésből fedezett programoktól. A tagállamok kormányait arra ösztönözték, hogy vezessenek be új, valós bevételi forrásokat. A közös hitelfelvételt az EU-szintű válságok, mint például a biztonsági és védelmi kihívások kezelésének hatékony módszereként értékelték.

Az Európai Parlament elutasította a bizottság javaslatát, amely szerint egyedi tagállami terveket dolgoznának ki az egyszeri, költségvetésen felüli helyreállítási alap mintájára. Ezzel szemben egy átláthatóbb és parlamenti elszámoltathatóságot biztosító rendszert szeretnének létrehozni, amely magában foglalja a regionális és helyi hatóságokat, valamint minden érintett szereplőt. Az állásfoglalás célja a kohéziós politika megerősítése lenne, amely a jelenlegi költségvetés egyik legfontosabb eleme, körülbelül a költségvetés harmadát teszi ki.

A képviselők a több meglévő programot összevonó versenyképességi alap létrehozásával sem értettek egyet. Elismerték, hogy a védelmi kiadásokat növelni kellene, de ez nem járhat a szociális és környezetvédelmi kiadások vagy a régóta érvényben lévő politikák rovására.

A képviselők határozottan kiálltak amellett, hogy az uniós forrásokat szigorúan a közös értékek és a jogállamiság tiszteletben tartásához kell kötni. Arra törekedtek, hogy egy intelligens feltételességi rendszert alakítsanak ki, amely biztosítja, hogy a kedvezményezett országok ne szenvedjenek hátrányt a saját kormányuk döntései következtében.

A javaslatot áprilisban szakbizottsági szinten készítették elő. Szerdán, módosítások után a teljes testületből 317 támogató szavazattal fogadta el a végső szöveget 206 ellenző és 123 tartózkodó mellett.

A jegyzőkönyv tanúsága szerint a szavazás során a magyar képviselők között a Fidesz-KDNP, a Tisza és a Mi Hazánk frakció tagjai egyöntetűen nemmel voksoltak. A Demokratikus Koalíció képviselői viszont nem regisztráltak szavazatot, ami azt jelzi, hogy valószínűleg valóban távol voltak, és nem csupán passzívan tartózkodtak a szavazástól. Érdekes megjegyezni, hogy a DK-s képviselők nevei még egy korábbi szerdai szavazásnál megjelentek, de a költségvetési javaslatot megelőző ponttól kezdődően már nem szerepeltek.

Deutsch Tamás, a Fidesz Európai Parlamenti képviselőcsoportjának vezetője, a magyar politikai tájat "brüsszeli pártoként" jellemző frakciók kapcsán fejtette ki véleményét. Kiemelte, hogy "Magyar Péter és Kollár Kinga, valamint Gyurcsány Ferenc és a Momentum képviselői közötti együttműködés 2027 után is folytatná az illegális migráció támogatását, Ukrajna segítését, valamint a Soros által támogatott NGO-k finanszírozását, továbbá a tagállamok ideológiai alapú pénzügyi zsarolását". Szerinte Magyar gátlástalanul mószerolja saját hazáját, és stréber néppárti szerepét játszva próbálja megmondani a tutit.

A javaslat keddi vitáján Magyar kijelentette: "jövőre a Tisza-kormány első feladata lesz, hogy zéró toleranciát hirdet a korrupció minden formájával szemben, felszámolja az orbáni korrupciót és hazaviszi a magyar embereknek járó uniós forrásokat". A Tisza Párt elnöke szerint "mindenki számára világos, hogy az egészségügyből, az oktatásból, a vidékfejlesztésből, a közlekedésből, a nyugdíjakból az orbáni korrupció miatt hiányoznak az uniós ezermilliárdok. Miközben az Orbán kormány az államcsőd felé kormányozza hazánkat, vágtat az infláció, zuhan a magyar gazdaság, aközben az Orbán kormány milliárdokat költ arra, hogy a propagandája megpróbálja elhitetni a honfitársainkkal, hogy nem Orbán Viktor az oka az uniós pénzek hiányának."

Szerinte "a legfrissebb közvélemény-kutatási adatokat látva Orbán Viktor és az oligarchái rettegnek, mert tudják, hogy a korrupt hatalmuk hamarosan véget ér, és indul az "Út a börtönbe" program." A Tisza 2026-ban "felkészülten átveszi a kormányzást", "Magyarország csatlakozik az Európai Ügyészséghez, és a Tisza kormány hazaviszi a magyar embereknek járó uniós forrásokat, és ezzel újraindítja az Orbán által tönkretett magyar gazdaságot".

Vicsek Annamária a Fidesz-KDNP delegációjából úgy látta, hogy "az Európai Parlament baloldali nagykoalíciója egy olyan uniós költségvetést szeretne 2027 után, amelynek forrásai tovább támogatnák a katasztrofális menekültügyi és migrációs paktum végrehajtását, az álcivil politikai aktivista hálózatok átláthatatlan pénzelését, az ukrajnai háború finanszírozását, valamint a tagállamok ideológiai alapú pénzügyi zsarolását. Van, aki örül annak, ha "Brüsszel" a jogállamisági eljárásra hivatkozva visszatartja a magyaroknak jog szerint járó uniós forrásokat, mert ezzel is támogatni véli a Tisza Pártot a jövőre esedékes parlamenti választáson", ami "felháborító és elfogadhatatlan".

A Patrióták Európáért frakció és benne a Fidesz-KDNP képviselőcsoportja "egy olyan költségvetést szeretne, amely támogatja a tagállamokat a külső határok megvédésében, és az illegális migráció megakadályozásában. "Mi megőriznénk a regionális fejlesztési politikát és a közös agrárpolitikát is jelenlegi formájában, különös tekintettel a gazdák területalapú támogatására."

"Ha olyan kijelentéseket tesz, amelyekről ön és a kormány jól tudják, hogy nem felelnek meg a valóságnak, akkor miért nem terjeszt be a kormány például kifizetési kérelmet?" - tette fel a kérdést Gerzsenyi Gabriella. A tisztségviselő rámutatott, hogy "ebben a házban mindenki tisztában van azzal, hogy Vicsek szavai nem igazak", hozzátéve, hogy "a pénzek azért nem jutnak el Magyarországra, mert a kormány korrupt és antidemokratikus". Kiemelte, hogy a helyreállítási alap esetében nagyon közel van a 2026-os határidő. "Miért hagynák veszni ezeket a forrásokat?" és "miért diszkrét módon hátráltatja a kormány az ellenzéki vezetésű Budapestet azzal, hogy nem írja ki azokat a pályázatokat, amelyekre a pénz egyáltalán nincs is befagyasztva?" - tette fel a kérdéseit.

"Visszakérdeznék: hogy hogy van az, hogy a Tisza Párt örül annak, hogy Magyarországnak jogosan járó, forrásokat visszatartja az Európai Unió, és abban bíznak, hogy a Tisza Párt ezért jobban fog szerepelni a 2026-os választáson?" - utalt Vicsek a válaszában a tiszás Kollár Kinga pár héttel ezelőtti felszólalására. "Én azt hiszem, hogy teljesen elfogadhatatlan, hogy önök azért örülnek, hogy a magyar embereknek rossz, hogy önöknek jobb legyen."