Az atomcsapások túlélői folyamatos félelemben élnek egy újabb nukleáris támadás lehetőségétől. Az emlékek súlyos terhet jelentenek számukra, és a jövő bizonytalansága tovább fokozza szorongásukat. A történelem borzalmai mély nyomot hagytak bennük, és ez a
A válaszadók körében sokan nem mutattak derűlátást a Hirosima és Nagaszaki atomtámadásainak túlélőit tömörítő Nihon Hidankjo tavalyi Nobel-békedíjával kapcsolatban. A megkérdezettek több mint 60%-a úgy véli, hogy ez a kitüntetés nem vagy csupán minimális változást hoz az atomfegyverek nélküli világ megteremtésében.
A felmérés során körülbelül 1500 résztvevő osztotta meg tapasztalatait, közöttük olyanok is voltak, akik még az anyaméh védelméből szemlélték a támadásokat.
A nukleáris fegyverek újbóli használatának kockázatával kapcsolatos kérdésre a válaszadók 68,6%-a úgy nyilatkozott, hogy az kockázata növekszik. Ezzel szemben 6,7%-uk nem osztja ezt a véleményt, míg 24,7% bizonytalan a témában.
A válaszadók véleménye szerint az atomfegyverek alkalmazásának kockázata számos tényező miatt emelkedett meg, többek között az orosz nukleáris fenyegetés, a szűklátókörű nacionalizmus terjedése, valamint az atomfegyverek bevetésével kapcsolatos alapos mérlegelés hiánya miatt.
A kérdőívet mintegy 6600 embernek küldték ki februárban a Nihon Hidankjóval kapcsolatban álló csoportok közreműködésével. Az érvényes válaszok 1532 embertől érkeztek, akik 79 és 104 év közöttiek voltak.
Az Egyesült Államok 1945. augusztus 6-án bombázta le Hirosimát atomfegyverrel, majd csupán három nappal később következett a második támadás Nagaszakira. Japán hat nappal a nagaszaki robbantást követően letette a fegyvert, ezzel pedig hivatalosan is véget ért a második világháború.
