Amerika üdvözli az Oroszországra vonatkozó szankciók kiterjesztését.

Kaja Kallas, az uniós kül- és biztonságpolitikáért felelős főképviselő, valamint Marco Rubio amerikai külügyminiszter első telefonbeszélgetésük során az oroszországi konfliktus, Kína, a Közel-Kelet helyzete és a védelmi kiadások kérdéseit vitatták meg, ahogyan azt az Euronews is jelentette. A két államférfi egyetértett abban, hogy mindent megtesznek annak érdekében, hogy fokozott nyomást gyakoroljanak Oroszországra, céljuk pedig a tartós béke helyreállítása Ukrajnában.

Marco Rubio üdvözölte az EU által Oroszországgal szemben bevezetett újabb szankciókat, amelyek az Ukrajna elleni háború miatt léptek életbe. Érdekes, hogy ezek a szankciók ugyanazok, amelyeket Orbán Viktor korábban a "fék behúzásaként" emlegetett, de végül mégis megszavazták őket hétfőn. Szijjártó Péter külügyminiszter szerint a magyar kormány döntése mögött az áll, hogy az Európai Bizottság biztosította Magyarország energiabiztonságát. Azonban a legfrissebb információk szerint a külügyminiszter és Marco Rubio közötti telefonbeszélgetés, amely a múlt hétvégén zajlott, döntő szerepet játszott a kormány döntésében. Ez különösen kínos Orbán számára, aki a Lámfalussy-konferencián még arról értekezett, hogy az Oroszországra kirótt szankciók nem hatékonyak, miközben tisztában kellett lennie azzal, hogy amerikai szövetségese, Donald Trump eltérően vélekedik a helyzetről. Trump nem sokkal korábban újabb szankciókkal fenyegette meg Oroszországot, amennyiben Vlagyimir Putyin nem mutat hajlandóságot a béketárgyalásokra.

Mindezek fényében izgalmas lesz megfigyelni a közeljövőben, hogyan igyekszik a magyar kormány ügyesen manipulálni a kommunikációját, hogy megváltoztassa a Trump-adminisztrációval kapcsolatos saját magáról kialakított képet.

Visszatérve a Kallas és Rubió közötti találkozóra, egyelőre nem tudni, hogy Grönland ügye felmerült-e a beszélgetés során. Ahogy azt tudjuk, Trump korábban Dániát, mint az EU egyik tagját, megfenyegette azzal, hogy akár katonai intézkedéseket is fontolóra venne annak érdekében, hogy Grönland amerikai befolyás alá kerüljön.

Egészen bizonyosan szóba került viszont az európai NATO-tagállamok védelmi kiadásainak növelése. Több ország még az előírt arányt (a GDP 2 százaléka) sem képes védelmi kiadásokra költeni, miközben Trump már 5 százalékot szeretne, de ettől még az USA is távolabb van (3,4 százalék). Rubio felszólította Európát, hogy növelje a védelmi kiadásait. Szorosan ide tartozik, hogy erről Orbán Viktor azt mondta korábban, hogy ekkora mértékű kiadásnövelés lábon lőné a magyar gazdaságot.

Kallasnak több mint egy hetet kellett várnia erre a telefonbeszélgetésre. Rubio az EU-s diplomácia vezetőjénél hamarabb beszélt több európai külügyminiszterrel, így Szijjártó Péterrel, az olasz Antonio Tajanival, a lengyel Radosław Sikorskival vagy a dán Lars Løkke Rasmussennel.

Kallas és Rubio úgy döntöttek, hogy a közeljövőben személyesen is folytatják a diskurzusukat.