A vizes élőhelyek rehabilitációja hozzájárul a globális felmelegedés mérsékléséhez és a biodiverzitás megőrzéséhez.

A földművesek évszázadok óta mocsarakat csapoltak le, hogy új szántóföldeket teremtsenek. Ez a gyakorlat azonban súlyosan hozzájárul az éghajlatváltozás folyamatához. Az Európai Unió felismerte ezt a problémát, és célul tűzte ki, hogy egy új jogszabály keretében 2050-re a károsodott lápok felét helyreállítja. Ennek egyharmadát a területek újranedvesítésével kívánják megvalósítani.

Európa ökoszisztémáinak 2050-re helyre kell állniuk. Az EU természet-helyreállítási rendelete előírja egyes mezőgazdasági területek újbóli benedvesítését. A lápok helyreállítása jót tesz az éghajlatváltozás elleni védelemnek és a biológiai sokféleségnek, mivel az élő lápok elnyelik a szén-dioxidot. Összehasonlításképpen: az erdők bolygónk szárazföldi felszínének egyharmadát, a lápok csupán három százalékát borítják. Pedig a lápok kétszer annyi szén-dioxidot kötnek meg, mint az erdők. Amikor azonban a lápokat lecsapolják, az évezredes szén-dioxid-tározók kibocsátóvá válnak.

Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése érdekében az EU támogatja a vizes élőhelyek kutatását, feltérképezését és helyreállítását. A természet-helyreállításról szóló uniós jogszabály előírja, hogy az évtized végéig a lecsapolt lápok 30 százalékát helyre kell állítani, és ennek negyedét újra kell nedvesíteni. 2050-re a károsodott lápok felét helyre kell állítani - egyharmadukat újranedvesítés révén. A gazdák anyagi kártérítést vagy földterületet kapnak cserébe. A helyreállítási rendelet végrehajtása a tagállamok feladata. Az első tervek jövőre válnak elérhetővé.

Koppenhágától északra egy impozáns, sekély vízű tavat terveznek létrehozni. Több mint két évszázaddal ezelőtt a terület lecsapolására apró árkokat alkalmaztak, amelyek következtében a vízszint drámaian, hét méterrel csökkent. Ez a folyamat nemcsak a helyi ökoszisztémát befolyásolta, hanem klímakárosító szén-dioxidot is szabadított fel. Most azonban egy új kezdeményezés keretében mocsári tavat alakítanak ki, hogy megfékezzék ezt a káros tendenciát, és helyreállítsák a természetes vízháztartást.

Morton Elling a Dán Természetvédelmi Ügynökség munkatársa szerint a kormány úgy döntött, hogy csökkenti a mezőgazdaságból származó CO2-kibocsátást. "Ezért emeljük a talajvízszintet, mint itt Søborgban. A nedvesítés évente 8000 tonnával csökkenti a CO2-kibocsátást. Tavaly elkezdtük feltölteni a vízelvezető árkokat, és kis tavak alakultak ki, amelyekben sokféle élőlény él."

A Søborg Sø projekt egy lenyűgöző, 600 hektáros területet ölel fel, amelyhez 63 földtulajdonos meggyőzése volt szükséges. Különösen érdekes, hogy sokan közülük generációk óta gazdálkodnak a földjeiken. Sally Schlichting, aki lótulajdonos, úgy döntött, hogy eladja földje egy részét a projekthez. "Ez a folyamat csak önkéntes alapon működhet," mondta. "Ha megpróbáljuk kényszeríteni a gazdákat, valószínű, hogy sokan elzárkóznának a javaslattól."

Az uniós jogszabály, amely a mezőgazdasági területek helyreállítását és nedvességtartalmának növelését célozza, ösztönzőleg hat a gazdálkodókra. Emellett a törvény konkrét célokat is kitűz, amelyek elérése érdekében sürgető intézkedéseket kell hozni, melyeket 2032-ig meg kell valósítani.

Koppenhágában, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség székhelyén találkozom Yurena Lorenzóval, aki a vizes élőhelyek szakértője.

Euronews: "Miért fontosak a vizes élőhelyek és a lápok?"

Lorenzo: "Az utolsó ezer év alatt Európában a vizes élőhelyek 80%-át sajnos eltűntettük. Az Európai Unió területén megmaradt lápok fele már lecsapolt állapotban van."

Euronews: "Miért probléma a vízelvezetés?"

Lorenzo: "Amikor a vizet eltereljük a lápokból, hatalmas mennyiségű szén-dioxid szabadul fel. Az indonéziai régiót követően Európa a második helyen áll a világ üvegházhatású gázok kibocsátásában a lecsapolt lápok miatt. Ez igazán aggasztó. Az éghajlatváltozás elleni harc érdekében tehát elengedhetetlen, hogy visszaáramoltassuk a vizet ezekbe az élőhelyekbe. Számomra a lápok és a vizes élőhelyek a természet igazi szuperhősei, hiszen a világ növény- és állatfajainak 40%-a itt található."

Euronews: "A közelmúltban lépett hatályba az uniós helyreállítási rendelet. Mi történik most?"

Lorenzo: "A tagállamoknak 2027-ig mindenképpen meg kell fogalmazniuk a helyreállítási stratégiáikat."

Euronews: "A helyreállításra és benedvesítésre vonatkozó uniós célkitűzések ajánlások vagy kötelező érvényű célok?"

Lorenzo: "Most először rendelkezünk olyan jogszabállyal, amely egész Európára kiterjed, jogi kötelezettségeket ró ránk, és konkrét határidőkkel is számol. Ezek a helyreállítási célok jól mérhetőek és szigorúan időhöz kötöttek."