A talajmikrofonok segítségével felfedték, hogy hol rejlik a geotermikus energia forrása a zalai város területén.
Három hatalmas jármű 3500 érzékelőn keresztül azt vizsgálta a közelmúltban, hogy Zalaegerszeg alatt mit rejtenek a felszín alatti kőzetrétegek. A földtani mérésekkel egy nagyszabású geotermikus kutatási program indult el, amelyet 2026-ban kútfúrásokkal, és 2035-ig több ütemben, geotermikus energiát biztosító távhőrendszer kiépítésével szeretné folytatni a zalai vármegyeszékhely.
Balaicz Zoltán polgármester részletes posztban ismertette a geotermikus kutatási program elindulását, amelyben felvázolta az előzményeket is. Mint írta, áttételesen a strandfürdők kialakításáig kell visszanéznünk. Kitért a város első strandjára, amely a Zala folyó mentén nyílt meg, majd a városi strandfürdőre, amit már a második világháború idején is terveztek, de csak 1956. július 7-én adták át. A fedett uszoda 1969. szeptember 14-én nyílt meg. Az 1980-as években már formálódott a terv, hogy a hévízi, zalakarosi, sárvári, büki termálfejlesztések nyomán Zalaegerszegen is próbálkozzanak a termálprogrammal.
Geotermikus kutatási projekt - kísérleti fúrások már 1985 óta zajlanak.
A Zalai Hírlap 1985. június 18-án adott hírt arról, hogy dr. Kustos Lajos újraválasztott tanácselnök is amellett volt, hogy hőforrásra épülő termálfürdő létesüljön a csácsi városrészben. Próbafúrásokat végeztek, tervek is készültek, amelyek alapján nagyjából a mai Praktiker környékén épült volna meg a fürdő. A program azonban ezután sem haladt. A gondolatot Dr. Gyimesi Endre polgármester élesztette újra. 2000-ben elkészült a Gébárti-tó mellett a kis alapterületű nyitott termálfürdő, majd 2002-re az akkori nevén AquaPark (ma AquaCity), a város legjelentősebb turisztikai létesítménye. Az elavult uszoda helyén 2022-re készült el az új, 50 méteres sportmedencével és tanuszodával rendelkező komplexum, és az új városi strand állami támogatásból.
A geotermikus energia kiaknázása a gazdasági szektorban is jelentős előnyöket kínál. Az ilyen típusú hőforrások alkalmazása nemcsak a fenntarthatóságot segíti elő, hanem a költségek csökkentésére és a versenyképesség növelésére is lehetőséget ad. A geotermikus hő felhasználása révén a vállalatok csökkenthetik a fosszilis üzemanyagok iránti függőségüket, miközben környezetbarát megoldásokat kínálnak. Érdemes tehát fektetni a geotermikus technológiákba, hiszen ezek hosszú távon gazdasági és ökológiai szempontból egyaránt kifizetődőek.
A város mélyén rejlő geotermikus kincsek kiaknázása nem csupán a turizmus fellendítését célozza, hanem a helyi gazdaság sokszínűségének erősítését is. Ennek érdekében idén március elején megkezdődött egy innovatív 3D-s, szenzoros föld alatti felmérés, melynek célja Zalaegerszeg alatt olyan hőforrások, mint melegvíz vagy termálvíz, valamint kinyerhető földhő feltérképezése, amelyek a geotermikus energiaellátás szolgálatába állíthatók. A Zalaegerszeg, Nagykutas, Hottó és Zalaszentlőrinc körzetében összesen 3.500 talajmikrofont telepítettek, melyek 300 méter távolságra helyezkednek el egymástól. A felmérés során a több tonnás járművek által generált szeizmikus rezgéshullámokat egy hónapon át rögzítették az érzékelők. Az így nyert információk alapján a szakemberek háromdimenziós térmodellt alkotnak, amely részletes áttekintést nyújt a föld alatti rétegek szerkezetéről és hasznosíthatóságáról. Ez a projekt nemcsak a helyi közösség fejlődését szolgálja, hanem a fenntartható energiaforrások kiaknázásában is jelentős lépést jelent.
