A sötétség legmélyén aprócska fénysugarak bontakoznak ki: a vámháború izgalmas és különleges lehetőségeket rejt magában.
A Donald Trump elnök által április 2-án bejelentett vámintézkedések különleges lehetőséget kínálnak az európai, kínai és más, az Egyesült Államokon kívüli vállalatok számára, hogy részesedést szerezzenek az amerikai piacon, elhódítva azt helyi versenytársaiktól. Eközben az Egyesült Államokban működő cégeknek új kihívással kell szembenézniük: ki kell találniuk, miként tudják hatékonyan kiszolgálni a globális piacokat a nem amerikai gyártóüzemeik révén. Ezt az intézkedést a világ egyik legnagyobb, Magyarországon is jelen lévő stratégiai tanácsadó cége elemzi, rávilágítva a várható hatásokra és a piaci átrendeződés lehetőségeire.
Ahogy arról az Index is beszámolt, Donald Trump vámpolitikája a várakozásoknak megfelelően megrengette a piacokat. Hétfő reggel az európai - benne a magyar -, valamint az ázsiai tőzsdeindexek is padlót fogtak.
A világkereskedelem új fejezetbe lépett, amelyben a vállalatoknak sürgősen reagálniuk kell a komplexebb folyamatok és az emelkedő költségek kihívásaira. Ez a rugalmasság és alkalmazkodóképesség válik a jövőben a versenyelőny kulcsfontosságú tényezőjévé – állítja a Boston Consulting Group (BCG) "Nincs hová bújni, a tarifák átalakítják a globális kereskedelmet" című gyorselemzésében.
Az elemzés szerint
Az eljárás során gyakorlatilag a legnagyobb kedvezmény elvének alkalmazásának végét jelzi, továbbá a különböző országokra jellemző vámtételek és végrehajtási folyamatok kapcsán folytatott hosszas kétoldalú tárgyalások megkezdését is magában foglalja.
A tanácsadó cég előrejelzése szerint a legtöbb érintett ország valószínűleg megpróbál majd párbeszédet folytatni a Trump-adminisztrációval, miközben kereskedelmi intézkedéseket, például megemelt vámokat alkalmazhatnak válaszként. A BCG különösen hangsúlyozza, hogy az Európai Unió akár új irányokat is felfedezhet a vámháborúban, például az amerikai internetes streaming szolgáltatások, a felhőalapú számítástechnika és a szoftverek esetében bevezetett illetékek révén.
Az új amerikai vámok arra ösztönözhetik az Egyesült Államok hagyományos kereskedelmi partnereit, hogy új szövetségeket kovácsoljanak, és mélyebb kereskedelmi kapcsolatokat alakítsanak ki az USA-n kívül. Elemzők szerint Dél-Korea, Japán és Kína várhatóan közös válaszlépéseken dolgozik, és hasonlóan cselekszik Kanada és Mexikó is.
A vállalatoknak szorosan figyelemmel kell kísérniük a helyzet alakulását, a változásokat elemezniük kell és potenciálisan meg kell próbálniuk egyedi "alkukat" letárgyalni. Ehhez pénzügyi, humán és technikai erőforrások átcsoportosítására, valamint új szakértelem fejlesztésére vagy megszerzésére van szükség. Ez az új helyzet leginkább a versenypiac elemzését jelenti, vagyis kritikus a versenytársakra gyakorolt hatások feltérképezése is. A cégek vezetőinek ezen túl azt is meg kell határozniuk, hogy a tartósan magas vámok hogyan hatnak az ellátási láncaikra és a gyártási költségekre.
A legújabb vámbejelentések a már meglévő vámokhoz csatlakoznak, kivéve a nemrég bevezetett 25%-os vámtételt, amelyet az acélra, alumíniumra és autókra alkalmaztak. A Kínából érkező árukra kivetett vámok összessége 54%-ra nő, és ha a venezuelai olajat vásárló országokra is kiterjesztenék a javasolt vámtételt, akkor az illetékek akár 74%-ra is emelkedhetnek. Bizonyos termékek, mint például gyógyszerek, félvezetők, egyes fémek, ásványok és energiaforrások, azonban kivételt képeznek, mivel ezek az Egyesült Államok stratégiai érdekei szempontjából kiemelten fontosnak számítanak.
