"A poliamor kapcsolatokban a szeretet kifejezésének módja abban rejlik, hogy harmonikusan összehangoljuk a naptárainkat."
Az etikus non-monogám kapcsolatoknak számos fajtája létezik, ezek közül az egyik a poliamor kapcsolódás. Ebben az esetben a felek nemcsak abban az értelemben nyitják ki a párkapcsolatukat, hogy mással is szexelhetnek, hanem több párjuk van, akiket szerelemmel szeretnek. Bedő Vica digitálismarketing-szakember, podcaster is így él: van egy férje - akivel nevelik közös gyereküket, - és van egy barátja, illetve a férjének is van egy barátnője. Vica az interjúban mesél arról, hogy milyen sokféle lehet a poliamor kapcsolódás, nekik milyen felosztás vált be a férjével, szoktak-e féltékenyek lenni egymásra, és mit gondol arról, milyen hatása lehet a gyerekére az, hogy a szülei a megszokottól eltérő módon élnek. A beszélgetésből Dián Dóri gyűjtött ki három erős idézetet.
Az interjú elején Vica tisztázza, ők milyen felállásban élnek - ugyanis az etikus poliamor kapcsolatoknak számos verziójuk létezik. Közös bennük azonban, hogy minden fél tud mindenkiről és mindenről, bele is egyezett és jól is érzi magát benne.
"Mindenki úgy csinálja, ahogy jónak tartja mindaddig, amíg nem árt vele másoknak, mindenki beleegyezik, és biztonságban és jól érzi magát közben. Nekünk az működik, hogy van ez az elsődleges kapcsolatunk, ami a világ felé is hivatalosítva lett egy házassággal, és van egy gyerekünk.
Ha csak ennyit észlelsz tőlünk, akkor talán azt gondolod, hogy mi csupán egy átlagos, hétköznapi pár vagyunk. Ám ez nem teljesen fedi a valóságot, hiszen mindkettőnknek van egy-egy különleges külső kapcsolata is.
Vica szavaival élve, a kapcsolatainkat olyan formában kell elképzelnünk, mintha egy közös utazásra indultunk volna valakivel. Programokat szervezünk együtt, nyíltan vállaljuk a kapcsolatunkat, így nem csupán a négy fal között zajlik az életünk. Kézen fogva sétálunk, megéljük az érzelmeket és a szexualitást, hiszen fontos számunkra a másik. Ugyanakkor Vica kiemeli, hogy megállapodtunk egy hierarchikus rendszerben a kapcsolatainkban. Ez azt jelenti, hogy vannak olyan kapcsolatok, ahol egyértelműen van prioritás. De léteznek olyan helyzetek is, amikor az összes partnerünk egyenrangú, és senki sem áll a másik fölött. Vica szerint a hierarchikus felállás nekik technikai szempontból is előnyös, mivel így könnyebben tudják kezelni a családjukat és tervezni az életüket.
A Breakout Roomban D. Tóth Kriszta főként a nézők által beküldött kérdéseket boncolgatja az interjúalanyokkal. Vicához kapcsolódóan érkezett rengeteg érdeklődés a féltékenység témájában: sokan kíváncsiak voltak arra, hogy egy olyan nyitott kapcsolatban, ahol az érzelmek minden irányban kulcsszerepet játszanak, hogyan birkóznak meg ezzel a dilemmával. Felmerül a kérdés, hogy egyáltalán létezik-e ilyen jellegű probléma ebben a dinamikában.
Vica így fogalmazza meg a gondolatait: "Sokan tévesen hiszik, hogy a poliamor életmódot folytatók és az etikus non-monogámiában élők nem tapasztalnak féltékenységet. Ez hatalmas tévedés. Érzünk, és nem is keveset. Amikor ez az érzés felütközik, el szoktam gondolkodni, hogy mi áll a háttérben. Általában arról van szó, hogy úgy érzem, valami fontos dologból kimaradok, amit szívesen átéltem volna. Lehet, hogy a párom egy olyan élményt keres mással, amit én nem tudok neki megadni. [...] Ilyenkor végiggondolom, hogy miért van ez: vajon tényleg nem akarom megadni neki, amire vágyik? Ő pedig mit tesz? Mással keresi ezeket az élményeket. Ha én lennék a helyében, valószínűleg hasonló döntést hoznék."
A poliamóriában a másik öröme iránt érzett örömöt úgy hívják, hogy comparsion, és ebbe próbálom átfordítani a dolgot: örülni az ő örömének. Ez nem mindig megy, kemény munka, de igyekszem."
A gyerekvállalás minden ember életében komoly fordulópont és sok változással jár akkor is, ha monogám kapcsolatban él. Hát még ha etikus non-monogámiában, így adódik a kérdés: milyen hatással lehet a gyerekre, hogy a szülei nem a klasszikus felállásban élnek.
„Nem igazán értem, miért kéne a gyerekem pszichológushoz járnia, de mindenképpen összerakok neki egy kis pénzt erre” – mondja Vica nevetve, majd folytatja: „Az én szüleim elváltak, és láttam olyan gyereket, aki teljesen összeroppant a szülei válása miatt. Az apukája és az anyukája csak magukkal foglalkoztak, egymásra köpködtek, és fogalmuk sem volt arról, hogy a gyerek mit él át. De nekem szerencsém volt, mert az én szüleim mindig is a testvéreim és én voltunk a középpontban. [...] A férjem és én is igyekszünk biztosítani, hogy a gyerekünk mindig a középpontban legyen. Ezért új szabályokat hoztunk be a kapcsolatainkba, hogy ő biztonságban és harmóniában nőhessen fel.”
Nem véletlenül van nekünk ez a kis magunk, a kis családunk: az első a gyerek, a második mindig a család, és utána jöhet csak bármi más.
"Ha a gyermek jóléte nem az elsődleges szempont, akkor bármennyire is monogámnak tűnsz, és bármilyen kívülről tökéletesnek látszó családban élsz, az egész helyzet meg van rendelve."
Ha érdekel, hogyan terjesztette ki Vica a poliamor kapcsolatok fogalmát a férje felé, mit gondoltak erről a környezetük tagjai, amikor felfedték, hogy így élik az életüket, valamint hogyan lehet hatékonyan kezelni a mindennapokat több párkapcsolatban, akkor érdemes megnézned a teljes beszélgetést!
