A magányos állapot fokozhatja a szív- és érrendszeri problémák, valamint a sztrók kialakulásának valószínűségét.

Egy friss tanulmány szerint a barátokkal és a családdal való kapcsolattartás erősítheti az immunrendszerünket, és csökkentheti az olyan betegségek kockázatát, mint a szívbetegség, a sztrók és a 2-es típusú cukorbetegség.

Az Egyesült Királyság és Kína tudósai egy jelentős kutatás keretében több mint 42 ezer felnőtt vérmintájának fehérjeelemzésén dolgoztak, hogy feltárják a társas kapcsolatok és az egészség közötti összefüggéseket. Az eredmények, amelyek a Nature Human Behaviour című tudományos folyóiratban kerültek publikálásra, rávilágítanak arra, hogy a társadalmi elszigeteltség és a magány milyen káros hatással lehet az egészségünkre - tájékoztat a tanulmányt bemutató Knowridge.

A társas kapcsolatok fontosak a jólétünk szempontjából. A szociálisan elszigetelt vagy magányos emberek egészségi állapota általában rosszabb, és nagyobb a korai halálozás kockázata is. Az összefüggés mögött meghúzódó biológiai okok azonban eddig tisztázatlanok maradtak. Ez a tanulmány rávilágít arra, hogy a vérben lévő fehérjék hogyan segíthetnek megmagyarázni mindezt. A fehérjék tükrözhetik, hogy génjeink hogyan reagálnak különféle körülményekre, és így gyakran használják őket a betegségek markereiként.

A Cambridge-i és a Fudan Egyetem kutatói által vezetett csoport 40 és 69 év közötti felnőttek vérmintáit vizsgálta. A kutatás célja a vérben található fehérjék teljes spektrumának elemzése volt, amely során a tudósok a társadalmi elszigeteltség és a magányosság közötti összefüggéseket kívánták feltérképezni. Az eredmények alapján a csapat összesen 175 olyan fehérjét azonosított, amelyek a társadalmi elszigeteltséggel kapcsolatba hozhatók, míg 26 fehérje a magányosságra utal. Érdekes módon a két csoport között jelentős átfedések is fellelhetők, ami újabb dimenziókat ad a jelenségek megértéséhez.

E fehérjék közül számos fontos szerepet játszik a gyulladásos folyamatokban és az immunválaszokban, valamint olyan betegségek kialakulásában, mint például a szívbetegség, cukorbetegség és sztrók. Kutatók fejlett statisztikai elemzésekkel bizonyították, hogy a magányosság közvetlen hatást gyakorol öt specifikus fehérje szintjére. Ezek közül az ADM nevű fehérje különösen figyelemre méltó, mivel részt vesz a stresszreakciókban és az oxitocin szabályozásában. Az emelkedett ADM-szintek pedig a korai halálozás megnövekedett kockázatával is összefüggésbe hozhatók.

A kutatás során azonosított egyéb fehérjék, mint például az ASGR1, összefüggésbe hozhatók a megemelkedett koleszterinszinttel, valamint a szív- és érrendszeri betegségek fokozott kockázatával. Ezen kívül más fehérjék is kapcsolatba kerültek az inzulinrezisztenciával, az artériák károsodásával, illetve a rák kialakulásával, ami arra utal, hogy a magány és az elszigeteltség számos egészségügyi problémához vezethet.

A WHO nemrégiben globális közegészségügyi problémaként azonosította a társadalmi elszigeteltséget és a magányt. Az új kutatások hangsúlyozzák, hogy a társas kapcsolatok ápolása elengedhetetlen az egészséges életmód szempontjából. A baráti, családi és közösségi kapcsolatok megerősítése nem csupán a mentális egészséget támogathatja, hanem a testi egészséget is megőrzi.