A Bonyhai Kastélynap varázsa A Bonyhai Kastélynap nem csupán egy esemény, hanem egy igazi élmény, amely magával ragadja a látogatókat. Az év ezen különleges napján a kastély falai között életre kelnek a múlt titkai, és a történelem színes szőttesébe szőv

A meteorológusok perzselő napsütést jósoltak, a hőmérséklet 30 fok fölé kúszik, ami nem éppen az a kellemes időjárás, amiben az ember szívesen időzik. Ilyenkor általában azt tanácsolják, hogy az idősek és krónikus betegek kerüljék a szabadban való tartózkodást. Mégis, léteznek olyan pillanatok, amikor a tikkasztó hőség nem állhat a jó közösségi élmények útjába – mint például a bonyhai kastélynap, ahol a hatalmas fák alatt találkozhatnak az emberek. Az Erdélyi Egyházkerület különböző régióiból érkeztek asszonyok, családok, közel kétezren, hogy együtt ünnepeljenek, imádkozzanak és részt vegyenek az úrvacsoraosztáson. A július 5-én, szombaton megrendezett 9. kastélynapon dr. Kolumbán Vilmos József püspök hirdette az igét, míg nyolc asztalnál szolgálták ki az úrvacsorát, megteremtve ezzel egy meghitt és közösségi élményt a hőség ellenére is.

A regisztrált résztvevők a bejáratnál átvették a "műsorfüzetet", amely a kastélynap szellemiségét tükrözte: "Légy hű mindhalálig, és néked adom az élet koronáját." A csoportok szünet nélkül érkeztek, és a kastélypark hamarosan megtelt élettel. Az árnyékos padok és székek különösen népszerűek voltak, hiszen a tűző napon nem sokáig lehetett kényelmesen üldögélni. Sokan hoztak saját ülőalkalmatosságot, tudva, hogy a szervezők nem tudnak mindenkinek helyet biztosítani.

A tradíciók szellemében a rendezvény egy látványos zászlós felvonulással indult. A résztvevők és a telefonok objektívjei egyaránt a menetre összpontosítottak, amelynek kezdetét a csávási fúvószenekar muzsikája jelezte. Ők vezették a sort, utánuk pedig az egyházi elöljárók és a nőszövetségi képviselők érkeztek, színes zászlókkal a kezükben. Ez a pillanat mindig kiemelkedő jelentőséggel bír a nőszövetségek számára, összekapcsolva őket a közösség hagyományaival.

A színpadon, Dénes Előd tiszteletes úr irányításával, felcsendült a sepsiszentgyörgyi vártemplom kórusának gyönyörű éneke, Hajdú Lóránd kántor kíséretében. Ez a varázslatos zenei élmény remek bevezetője volt a prédikációnak, amely mélyen megérintette a hallgatóság szívét.

Dr. Kolumbán Vilmos József püspök üzenete a Jelenések könyvének 2. fejezetében található 8-11. versekre építkezve hangsúlyozta, hogy Krisztus követőiként, reformátusokként nem csupán létezünk ezen a földön, hanem aktív szerepet is játszunk benne. Emlékezzünk azokra a nőkre, akik hitükkel és kitartásukkal formálták környezetüket: például Sárára, aki nemcsak Ábrahám felesége, hanem méltó társa is volt; Debórára, aki bátor bíróként és prófétaként vezette népét a harcok idején; és Eszterre, a zsidó királynéra, aki önfeláldozóan mentette meg népét a pusztulástól. Tisztelettel adózunk Jézus anyjának, Máriának, Keresztelő János anyjának, Erzsébetnek, valamint Mártának és Máriának, akik imádságaikkal és hűségükkel hirdették a Megváltó evangéliumát. A magyar történelem és egyházunk története is bővelkedik olyan női alakokban, akik bátorságukkal és elhivatottságukkal védték a várakat, irányították az országot, vezették közösségeiket, iskolákat alapítottak és imádságos könyveket írtak. Ne feledkezzünk meg Árva Bethlen Katáról, Zrínyi Ilonáról és Lorántffy Zsuzsannáról sem, valamint a sok névtelen nőről, akik a családok és gyülekezetek oszlopai, és akik mindig ott állnak gyermekeik mellett. Az igehirdető külön figyelmet szentelt az Erdélyi Egyházkerület Nőszövetségének 1928. évi megalakulására is, amely fontos mérföldkő volt a női közösség aktív szerepvállalásában. Emlékezzünk tehát mindazokra, akik életükkel és munkájukkal hozzájárultak közösségünk és hitünk gazdagításához.

A mozgalom kezdetén Kolozsváron mindössze 400 nő csatlakozott, de az elkövetkező évek során ez a szám már 20 ezerre nőtt, akik aktívan részt vállaltak a nőszövetségi tevékenységekben. Ezek a nők nem csupán imádságra gyűltek össze, hanem tetteikkel is hozzájárultak ahhoz, hogy a gyülekezet életében minden rendben menjen. Anyagi támogatást gyűjtöttek a rászoruló gyermekeknek, ösztöndíjakat alapítottak, és saját kezű munkájukkal teremtették meg a nőszövetség pénzügyi alapjait. Egyértelmű, hogy ahol nőszövetség működik, ott pezsgő élet tapasztalható. Ezzel szemben, ahol ilyen közösségek hiányoznak, ott az élet szinte észrevétlenül múlik el. Feladataik vannak, és elengedhetetlen, hogy a család, a gyülekezeti közösségek és a nemzet mellett álljanak - hangsúlyozta.

A nők szerepe különösen kiemelkedő ebben a zűrzavaros időszakban, amikor a szomszédos országban háború tombol, és az áldozatok számát szinte lehetetlen megbecsülni. A félelem, hogy a konfliktus tovább terjed, és véget vet a már közel 80 éve tartó békének, mindannyiunkban ott lebeg. Gazdasági válság fenyeget, megszorítások várhatók, és elkerülhetetlenül meg kell fizetnünk az ország eddigi elhibázott gazdálkodását. Tehetetlenségünket fokozza, hogy nem mi voltunk a felelősek a pazarlásért, mégis rajtunk kérik számon a következményeket. Külföldön napról napra alattomos támadások zajlanak, és az áldozatok tehetetlenül nézik a történéseket. Ilyen lett a világunk: tele ismeretlennel és félelemmel, kiszámíthatatlan és váratlan eseményekkel. Ezekben a nehéz időkben azonban különösen fontossá válik a közösség ereje és összetartása.

A Szmirnai gyülekezet, amelyről az ige beszél, egy olyan közösség volt, amely a kitartás és a hit erejével tartotta össze tagjait. Bár folyamatosan küzdöttek belső és külső feszültségekkel, mégis meg kellett találniuk az utat az egység megőrzésére. Ez a kihívás ma is ránk vár, és nekünk is helyt kell állnunk hasonló körülmények között.

A múlt nem mindig ragyogó, a jövő sem tűnik feltétlenül fényesnek, de Isten gondoskodik arról, hogy az övéit megőrizze. Az egyik legszebb ígéret, ami az írásban található: „Légy hű mindhalálig, és neked adom az élet koronáját!” A hűség a kitartásról szól, amely a közösségek legfontosabb erejét adja, és amit senki el nem vehet. A kérdés csak az, hogy képesek vagyunk-e hűségesek maradni kultúránkhoz, anyanyelvünkhöz, egyházunkhoz és hagyományainkhoz, és hogy ezeket az értékeket tovább tudjuk-e adni gyermekeinknek. Ezt a gondolatot fogalmazta meg a püspök, aki arra ösztönözte a nőszövetségeket, hogy folytassák az elmúlt száz év alatt végzett áldozatos munkájukat.

Az istentisztelet liturgikus részét Lukács Margit, az Erdélyi Református Egyházkerület Nőszövetségének alelnöke vezette, míg az úrvacsorai szolgálatot Fehérvári Bálint bonyhai lelkipásztor teljesítette.

A rendezvény egyik legszívhez szólóbb pillanata a közös úrvacsora volt, ahol kétezer református hívő gyűlt össze, hogy részesüljön Krisztus testében és vérében. Nyolc gondosan megterített asztal várta az érkezőket, és 24 lelkész szolgáltatta az úrvacsorát, köztük Kolumbán Vilmos József püspök és Kató Béla emeritus püspök is, akik méltósággal és szeretettel osztották a szent elemeket.

A kastélynapra idén is színes program készült, fellépett az erdővidéki református egyesített kórus, a Tűzvarázs együttes és a nyárádszeredai Kicsinyek gyermekkórus, a szászcsávási vegyes kar és a Sola Fide ifjúsági zenekar, a harasztkeréki Mécses ifjúsági zenekar és a zsoboki Ige-sziget ifjúsági keresztyén együttes. Zenétől volt hangos a kastélypark. A kastély mögötti amfiteátrumban dr. Ősz Előd tartott előadást a református egyház világi szolgálattevőiről. Volt zsoltáréneklés, imaösvény, így mindenki megtalálhatta azt a programot, ami a szívéhez közel áll.

A köszöntések rendjén dr. Tőkés Tünde Erzsébet köszönetet mondott mindazoknak, akik megtisztelték a rendezvényt, és hosszú utat tettek meg, hogy részt vehessenek a kastélynapon. Köszönet járt azoknak is, akik sokat dolgoztak azért, hogy a kastélynapra minden a helyére kerüljön.

A rendezvény műsorvezetője Tóth Anna lelkipásztor, a Diakónia Keresztyén Alapítvány Sepsiszentgyörgyi Fiókjának vezetője volt.

Aki tehette, meglátogatta a szépen felújított Bethlen-kastélyt.

- Mi lesz az épület további sorsa? - tettük fel a kérdést Kolumbán Vilmos József püspöknek, aki elmondta, jelenleg nincs működtetője a kastélynak, de felügyeletet biztosítanak neki. A működtetést rendezni kell, egy olyan vállalkozót kell találni, aki működtetni tudja. Meg kell találni a módját, hogy a gazdasági megfontolás és a közösségépítés hogyan tud egymásra találni ebben a történetben. Most folynak a tárgyalások egy vállalkozóval, aki fantáziát lát benne, és remélhetőleg megvalósul az együttműködés - mondta a püspök.

A kastélynap legkisebb résztvevőiről sem feledkeztek meg a szervezők, hiszen a kastély előtti Zsibongó egész nap várta a gyerekeket izgalmas programokkal. A fiatalok felfedezhették a gyöngyfűzés, rajzolás és olvasás örömeit, miközben kreativitásukat szabadjára engedhették. Ezen kívül könyvek és ajándéktárgyak árusító standja is várta az érdeklődőket, nem beszélve a zsoboki kürtőskalácsosokról, akik ügyesen dolgoztak a parázs közelségében. Akik türelmesen kivárták a sort, ínycsiklandó kalácsot élvezhettek, amely igazi csemege volt a rendezvényen.

Csodálatos és felemelő élményben volt részünk, amely újra megerősítette a református közösség összetartozását!